Csupaszon

Mai világunkban rengeteg probléma nehezíti a társadalom életét. Ezeket a gondokat hajlamosak vagyunk külön-külön kezelni, ami talán kell is, de közben elfelejtjük meglátni köztük az összefüggést. Azt, hogy egy tőről fakadnak, ugyanannak az égető problémának a tünetei ezek.

Sohasem értettem a rák lényegét. Ha meghal a test, vele hal a rák is. Nem?

Mai kultúránkban talán az az általánosan elfogadott nézet a versengésről, hogy az jó dolog. Mivel – elméletileg – arra ösztönzi a versengőket, hogy minél többet hozzanak ki magukból. Én azonban másként látom a dolgot. A versengéssel az a baj, hogy a lényeg veszik el. Aki versenyez, az a győzelemre hajt, nem pedig arra, hogy öröme legyen abban, amit csinál. Meg az is vele a baj, hogy egyetlen győztes mellett sok-sok vesztes lesz. Meg az is, hogy a győzelem feletti öröm csak egy pillanat – a következő percben újra ringben vagy, különben valaki beelőz. Meg az is, hogy egy csomó olyan verseny is van, ami nem mérhető objektíven. Nézzük csak meg ezeket közelebbről.

Rengeteget hallani a meditációról. Sok-sok guru és tanító hirdeti, hogy rendszeresen meditálni kell, ha fejlődni és megvilágosodni akarunk. Mindeközben – megkockáztatom – egyetlen definíció sem létezik, amely pontosan, széles körűen meghatározná, hogy mi is az. Hogy keleten, ahonnan jön, hogyan csinálják és mire jó. Mindezekre magam sem tudok egzakt választ adni, az alábbiakban a szerző személyes elképzeléseit és tapasztalatait olvashatjátok.

A kreativitás alapvető emberi tulajdonság. Az egyik azok közül, amely megkülönböztet bennünket az állatvilágtól, és megkockáztatom, hogy talán a legszebb is. Kétségtelen, hogy lelki-szellemi képességről van szó, ezért részletesen foglalkozik vele az alkalmazott pszichológia éppúgy, mint a spirituális „tanok”, okkult tudományok.

A szeretet minden, a létezés alapja. Szeretet nélkül nem létezhet semmi. Aki, ami létezik, azt a természet, a világmindenség, Isten – vagy ki hogyan nevezi – szeretete hozta létre, s az is élteti.

Manapság egyre nagyobb divat az anális szex. Nagyanyáink idejében még az orális szex is tabu volt és a nőket igen nehéz volt rávenni. Gondolok itt a Farkas Bertalan mesélte történetre, miszerint állítólag Neil Armstrong kisgyerekként a szomszédai ablaka alatt hallgatózva fültanúja lett, hogy a kedves férj orális szexre vágyott. A felesége erre azt mondta: majd ha a szomszéd gyerek a Holdra repül. A történelem remek csattanót szolgáltatott az esethez, de az is kiderül belőle, mennyit változott azóta a szexuális kultúránk.