Csupaszon

A túlzott elvárás-diktálással túlhangsúlyozódik a külcsín szerepe és egyre kevesebb figyelem jut a belbecsnek. Persze szimpátiánkat le tudjuk szűrni olyan embereken is, akiket csak fotón látunk. Mégis mi dönt ilyenkor? Mégiscsak fontos lenne a külső is?

Rengeteg valóságsót láttunk már, rengeteg hirtelen lett ismertség bukkant fel és tűnt el a szemünk láttára – és mégis: mindig újak és újak próbálnak szerencsét.

A megbocsátás a legszebb dolgok egyike. De van egy óriási buktatója, amibe könnyű beleesni. Igaz, csak akkor, ha a megbocsátás nem szívből jön, hanem észből.

Azt hiszem, az életben két alapvető érték van, a tanulás és a szeretet. Minden más e kettőről fakad.

Mai életünket elárasztja a bulvár. Az én legnagyobb bajom vele, hogy nem azzal foglalkozik, ki mit tesz le az asztalra, hanem magánéletekben vájkál, botrányra éhes, ráadásul formailag is komoly kívánnivalókat hagy maga után. Nézzük csak, hogy is megy ez.

Az olyan embereket is nehezen értem, akik állítják magukról, hogy imádják a kis kedvenceiket, miközben egyméteres láncon, vagy panellakásban tartják, fülét-farkát levágatják, ivartalanítják, vagy kiműttetik a karmaikat, mert kellemetlen a gazdinak, hogy természetadta módon használják őket nem természetes környezetükben.